Még soha nem írtam egy sort sem. Ez az első. Nem valami jó a helyesírásom, a tanáraim szerint pedig egy elsős szintjén állok, már ami a fogalmazókészségemet illeti. Na nem baj. Nem is fogok belőle rendszert csinálni. Ez a telefonon írogatós dolog amúgysem az én műfajom. Ahogy más egyéb műfajok sem az én műfajaim.
Feltűnhetett, hogy éjfél is elmúlt. Mármint nektek, akik nem olvassátok, amit nem teszek fel a hálóraJ... Budapest tetején élek, kezemben egy őskövülettel, amit egyesek telefonnak, mások, akik szőkék, telónak vagy telcsinek hívnak. Mint például a barátnőm, Lau is. Engem pedig kiver a víz, amikor „rámcsörög”, és pusszcsi szercsi mókuskám-stílusban gügyög a telefonba. A TELEFONOMBA. Ami nem teló, és nem is telcsi. Na szóval, vagyok én, aki nem tudja, mit csinál egy IQbomba oldalán, meg van ez a hely, amit úgy hívnak, Paradicsom, és egyébként ha ilyen a Paradicsom, akkor inkább a Pokolba mennék. Ezek vagyunk mi, egy határozottan csúcsformában lévő páros, én csak így pőrén, lazán, megfelelően kigyúrva és bezselézve, és nem is kívánhatnék szebb helyet, mint a Dog alagsora. A Dog nem más, mint életem másik fő helyszíne, és nem mellesleg két kilométeres körzetben a legjobb disco. A pincéje pedig csak az enyém. Ja, és persze a bandáé, akik ide jönnek kiheverni a Dog fullasztó klímáját. Vagy az alkoholt. Ebben nem vagyok biztos, ugyanis egyszer sem voltak még elég józanok ahhoz, hogy kikérdezzem őket a témáról. Amit amúgy nem is tennék, hiszen az öcsém is közéjük tartozik, aki, bár nem nagyobb, mint én és nem is erősebb nálam, de azért ahhoz elég jó a baráti köre, hogy a szart is kiverjék belőlem, ha úgy tartja kedvük.
Szóval most a Paradicsomban dekkolok, amíg a szüleink válása el nem rendeződik, akkor meg nem tudom, mi lesz. Apám nincs túlzottan oda az ötlettől, hogy nála lakjon két problémás, trehány kölyök, anyám meg még az egy kamasz fiú elhelyezésétől is agyérgörcsöt kap, ha csak felmerül, nem hogy mindkettőnket magához vegyen. Amíg együtt voltak, még megvolt az a jó szokásuk, hogy fenntartanak egy lakást, ahol elméletileg laktunk, most viszont azt sem tudom pontosan, hova vagyok bejelentve. Anyám új pasija nem igazán spannolt le velem, az öcsémet meg, ha tehetné, megfojtaná egy kanál vízben, és még csak nem is lenne bűntudata utána, úgyhogy átcuccoltam ide, és amíg nincs fagy, elleszek. Attól eltekintve, hogy a tíz helység közül, ami nincs még totál lelakva, csak három üres, és hogy a fűtést a felettem lévő épület szellőztetőcsöve, a melegvizes cső és a rozsdás kazán jelentik, egészen oké a hely. Lau nem járt itt soha, ha látná, kiakadna és szedné a tízcentis tipegőjét, az biztos. Ha nagyon elegem lesz, lehívom majd, hadd szörnyülködjön egy kicsit. A szobám, már ha lehet egyáltalán ilyet mondani, otthonosabb, mint az előző, ami egy rendes lakás rendes alagsorában volt, fűtve és világítással. Nem halok éhen, mert minden délután és este a Dogban dolgozok csaposként, és ez elég majdnem mindenre, mivel az überszuper albérletem hogy is mondjam... freeware. A mobilom számlája apámat érinti csak, mert azt hiszi, az egyik tenyészkancájához tartozik a számom, és havonta megdob egy kisebbfajta vagyonnal, amit én lelkiismeretesen le is fogyasztok.
Holnap suli. Mert hogy suliba járok. Konkrétan harmadikas gimnazista vagyok. Ami király. És most fogom a harmadikas gimnazista fejemet, és kikapcsolom a telefont és elteszem magam holnapra.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése